Miért jó hordozni?
“Mert olyan, mint mikor még egyek voltunk.” Kovalik Évi
“Mert kiegyensúlyozott babák nőnek fel a kendőben.” Ágoston Andi
“Mert a gyermek az életem szerves része és nem a célja.” Kajzinger Ildikó
“Mert kiegészítjük egymást.” Csucsi Judit
“Mert élhetem az életem, és közben anya is vagyok.” Turi Nagy Éva
“Mert sportnak is kiváló.” O.L. Réka
“Mert együtt táncolni a világ legjobb dolga.” Kada Éva
“Mert ez egy mélyebb közelség.” Knauer Ancsa
"Mert érzem minden rezdülését." Ruff Marcsi
“Mert bármikor megszoptathatom.” Szomjas Kriszti
“Mert tudom fogni közben a nagyobbik kezét.” Csörgő Andi
“Mert ha testközelben van a babám az mindkettőnket megnyugtat.” Varga Andi
“Mert közösen éljük meg a mindennapokat.” Zsanda Emília

OLVASNIVALÓ

Babahordozás és egészség

A kötődésről

 

 

 

A kisgyermek lelki fejlődését elsősorban a szülő és a gyermek, illetve a más közeli hozzátartozóihoz való kötődés segíti. Kötődésnek nevezzük a nagyon intenzív emocionális kapcsolatot két ember között, ami arra készteti őket, hogy egymás közelében legyenek és ez nyújtja számukra a biztonságot. Hogy milyen erős is a kötődés legjobban olyankor mutatkozik meg, amikor félelemhelyzet adódik, és megnő a kisgyermek igénye és törekvése az ismerős ember közelségére. A kötődés nem magától létező dolog, hanem fokozatosan alakul ki.

 

Már a szülés előtti időszakban kialakul egy ősi biztonságérzet a magzatban, ami tovább erősödik, ha közvetlen a szülés után az újszülöttet az anya testére helyezik, elősegítve ezzel az ún. korai kötődés kialakulását. Erre a korai kötődésre épül a későbbi kötődés, aminek fontos feltétele a hordozás. Az ősi biztonságérzet a hordozás hatására tovább erősödik, a kötődés pedig szorosabbá válik.

 

A kisgyermek igényét a kötődésre és a biztonságérzetre, mely az egészséges személyiségfejlődés feltétele, legkönnyebben a hordozás segít kielégíteni.
A pszichológia egyik számunkra legfontosabb témáját azok a kísérletek jelentik, melyek a gyermekkori kötődés későbbi évekre való kihatását vizsgálják. A pszichológusok megkülönböztetnek biztosan és a bizonytalanul kötődő kisgyerekek csoportjait. Ezeket a csoportokat hosszútávú vizsgálatokban hasonlítják össze. A vizsgálatok eredménye, hogy a biztosan kötődő gyerekek szívesebben és nyugodtabban játszanak kortársaikkal, jobban alkalmazkodnak az iskolai élethez, rugalmasabbak, illendőbben viselkednek, felnőttkori szerelmi kapcsolataikban több szeretetet tudnak adni, és ők is olyan felnőttekké, ill. szülőkké válnak, akik képesek ilyen kötődést kialakítani gyermekeikkel. (Sears, Sears, Pantley; 2002).

 

A korai kötődés az anya és gyereke között a bevésődésre (imprinting) épül, mely hormonális folyamatokon alapszik, és ahhoz vezet, hogy az anya gyengéd a babához, táplálja és gondoskodik róla. Az imprinting kialakítja az első, ösztönös ragaszkodást, mely később emocionálissá válik. Ha az emocionális függőségben zavar keletkezik, például korai elválasztás hatására, akkor ennek intenzív, tartós, neurotikus reakciói lehetnek, vagy kóros fejlődési rendellenességhez vezethetnek. Ilyen például a kora gyermekkori autizmus (szociális kontaktusok hiánya, motorikus és nyelvi visszamaradás), melynek gyógyítására J. Prekop (1989) kifejlesztette az ölelésterápiát. A terápia során az ölelés pótolni tudja a csecsemő- és kisgyermekkori hiányt, így a kora gyermekkori autizmus gyógyítható. Prekop ajánlja a kisgyermek, még inkább a csecsemő nagyon gyakori hordozását, hogy gyógyítás, de főként megelőzés céljából adjuk meg neki azt a közelséget, amit igényel. Így könnyebben épít ki majd kapcsolatokat másokkal.

 

A kötődés másik fontos aspektusa a félelem. Ez szintén létfontosságú érzelem, hiszen észreveteti a vészhelyzetet. Energiát szabadíthat fel, de meg is tud bénítani. A legtöbb neurózist a félelem váltja ki. A kisgyermek számára a sok új benyomás lehet labilis, többértelmű, ez pedig félelemérzetet okoz. De ha testközelben van az a személy, akihez erősen kötődik, akkor a félelem biztonságérzettel párosul, így az ijesztő élmény izgalmassá válik. A hordozott gyerekek ritkábban éreznek félelmet környezetükkel szemben.

 

Azok a szülők, akik hordoznak, arról számolnak be, hogy kisbabájuk alig vagy sohasem idegenkedik az ismeretlen emberektől. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem tanulják meg felismerni az igazi vészhelyzeteket! Ellenkezőleg: a vészhelyzetek felismerésének megtanulásához fontos, hogy a kisgyerek maga fedezze fel a világot. Ahhoz azonban, hogy el merjen távolodni a szülőtől, ki kell benne alakítani a fent leírt biztonságérzetet a világgal szemben. Ahhoz, hogy a szülő nyugodt lehessen, ha gyermeke eltávolodik, és hagyja is maga felfedezni a világot, ki kell benne is alakítani a bizalmat a gyermeke képességei iránt! Ebben sokat segít a hordozás, mely kölcsönös bizalmat épít ki a szülő és gyermeke között!

 

Müller, K. (Hg.) (1973) Kinder- und Jugendpsychologie für Erzieher. TR-Verlagsunion GmbH, München.

 

Prekop, J. (1989) Hättest du mich festgehalten – Grundlagen und Anwendung der Festhalte-Therapie. Kösel Verlag, München.

 

Tietze, H. G. (1984) Botschaften aus dem Mutterleib – Pränatale Eindrücke und deren Folgen. Ariston Verlag, Genf.

 

Sears, W., Sears, M., Pantley, E. (2002) The Succesful Child. Little, Brown and Company, Boston/New York/London.


ADÓ 1% FELAJÁNLÁS

A Beli Buba Babahordozó Iskola működtetője:

Babahordozásért Közhasznú Alapítvány
Adószám: 18208351-1-07
www.belibuba.hu

...mert gyermekeink hordozása biztos befektetés a jövőbe!

ÜZENJ NEKÜNK!