Miért jó hordozni?
“Mert a gyermek az életem szerves része és nem a célja.” Kajzinger Ildikó
“Mert ez egy mélyebb közelség.” Knauer Ancsa
"Mert érzem minden rezdülését." Ruff Marcsi
“Mert kiegyensúlyozott babák nőnek fel a kendőben.” Ágoston Andi
“Mert tudom fogni közben a nagyobbik kezét.” Csörgő Andi
“Mert ha testközelben van a babám az mindkettőnket megnyugtat.” Varga Andi
“Mert együtt táncolni a világ legjobb dolga.” Kada Éva
“Mert bármikor megszoptathatom.” Szomjas Kriszti
“Mert élhetem az életem, és közben anya is vagyok.” Turi Nagy Éva
“Mert sportnak is kiváló.” O.L. Réka
“Mert olyan, mint mikor még egyek voltunk.” Kovalik Évi
“Mert közösen éljük meg a mindennapokat.” Zsanda Emília
“Mert kiegészítjük egymást.” Csucsi Judit

OLVASNIVALÓ

Babahordozás és egészség

Agyféltekéink és a hordozás

 

 

 

 

írta: Ozvári-Lukács Réka

 

„Az egész csak akkor működik,

ha ott van velünk a baba,

és  hallgatunk az érzéseinkre;

de nem azért, mert valaki azt mondta,

hogy így vagy úgy kell tennünk.”

(Jean Liedloff Az elveszett boldogság nyomában)

 

Meglepő tapasztalataim a hordozás kapcsán

 

Amikor hordozós pályafutásomat kezdtem – hat évvel ezelőtt – nem volt más hordozóeszközöm, mint egy kendő. A nővéremtől kapott kengurut most nem számítom a hordozóeszközök közé. Nagyon jól megvoltam az egy szem kendőmmel, este kimostam, másnapra megszáradt, míg el nem kezdtem kutakodni az interneten egyéb hordozóeszközök után, és el nem kezdtem azon gondolkodni, hogy milyen jó lenne azokat is kipróbálni. A kendőm egy egyszínű LANA volt, melyhez egy „szeretetcsomagból” egy másik jó minőségű, márkás kendő is társult aztán. Nekem ez a két kendő viszont nem volt elég, vágytam az új eszközökre. Holott nagyon jól megvoltam a két kendőmmel. Vágytam arra is, hogy minél több kötési technikát megtanuljak, ugyanakkor férjem mindössze az egyszerű háti hordozást, leánykori nevén csupán a batyut ismeri, és e tudásával hordozta mindkét gyermekünket, és a mai napig még a hatévest is kendőbe köti jutalmul.

 

Lányunk csípőjével annak idején nem volt minden rendben. Ezért őt férjem megtanulta pontos lábtartással felkötni, hogy megússzuk a kengyelt, és rendeződjön a csípője, mely várakozáson felül meg is történt, Laura már három éves, és semmi baja.

 

Most hordozóeszközök garmadáját találjuk a piacon, és a hordozóiskolák is gombamód szaporodnak eltérő ajánlásaikkal. Kinek higgyünk? Mit vásároljunk meg? Mire van valójában szükségünk? Nehéz kérdések. E kis írás célja nem az, hogy eldöntse őket, hanem csupán arra vállalkozik, hogy feltárja a kérdések keletkezésének gondolkodásunkban rejlő okait, továbbá azt, hogy miért is oly nehéz rájuk választ adnunk. Tapasztalati tény ugyanis, hogy egy szál kendő, és egy kötési mód is elég volt gyermekeim apjának az aktív hordozáshoz az amúgy veszélyeztetett és deviánsnak induló csípőfejlődésű lányommal is, aki egészséges, ma már fürge, hároméves kislánnyá cseperedett, miközben apukája is rengeteget hordozta saját maga által kötött batyukban. Ráadásul még futóversenyen is futottak fiunkkal kendőstül, nem beszélve az egyéb futóedzésekről és túrázásokról.

 

Miért vágyunk mi mindig újra, másra, miért nem elég soha az, ami van? Miért van szükségünk mások tanácsaira még a legegyszerűbb helyzetekben is? Miért kell ajánlás ahhoz, hogy milyen kötést mikor használjunk? Miért nem érezzük, hogy mi a jó nekünk? És miért, miért nem így gondolkodnak például a fentebb idézett könyv szereplői a Yekana indiánok? De lehetne itt szó más természeti népekről is, mondjuk a hantikról vagy az ausztrál bennszülöttekről. Ők miért tudnak másképp gondolkodni? Miért érzik, hogy mi a jó nekik? És mi az a más, ahogy ők gondolkodnak?  Mi, és miért működik nekik, ami nálunk nem?

 

A kulcs a jobb agyfélteke

 

Meglátásom, és kutakodásaim tanúsága szerint a fenti népek kiegyensúlyozottan használják két agyféltekéjüket, ennek következtében boldogabbak, érzik, mi a jó nekik ténylegesen, és képesek megelégedni azzal, ami egyébként jól működik. De kezdjük az elején.

 

Az emberi agy két féltekére oszlik. A kérgi idegsejtek egy 3 milliméteres réteget alkotnak, amely főleg neuronok (idegsejtek) testeiből áll. A két féltekét egy szövettömeg köti össze, amely átkapcsoló állomásként működik, ez igazából egy „hatalmas agyközi kábelrendszer”.

 

A tudósok már az 1800-as évek közepén fontos megállapításokat tettek az egyes agyféltekék sajátosságaival kapcsolatban, sőt: már az egyiptomiak is tisztában voltak azzal, hogy az agy jobb féltekéje irányítja a test bal oldalát, a bal pedig a test jobb oldalát, de a két agyfélteke különböző funkciókért is felelős.

 

A bal agyfélteke felelős például a beszélt és az írott nyelv, a logika, a számolás képességeiért. A nyugati civilizációban ma kifejezetten egy “bal agyféltekés világban” élünk: osztunk, szorzunk, számolunk, időpontokra rohanunk nap mint nap, rengeteget kommunikálunk személyesen, telefonon és az interneten és hatalmas mennyiségű képi és verbális kommunikációt fogadunk be (internet, tévé, reklámok…) és próbálunk feldolgozni, raktározni, megítélni, alá-, fölé rendelni. Ez pedig igen távol van attól, hogy megérezzünk valamit. Mi a tudást, a hordozással kapcsolatban is, de mondhatnám az egész gyereknevelést, az internetről, a könyvekből tanuljuk, és itt is a bal agyféltekénk irányít csupán bennünket. Több tucat kötési variáció áll rendelkezésünkre, és szintén több tucat hordozóeszköz között tobzódhat a bal félteke. De tényleg szükség van minderre?  És tényleg ennyi variációra van szükség?

 

A jobb agyfélteke felelős a fentiekkel szemben a mai felfogás szerint “elvontabbnak” nevezhető dolgokért, a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és a térbeli képességekért.

 

bal agyfélteke Jobb agyfélteke
logikus, következetes, analitikus, racionális, a részletekre koncentráló, objektív gondolkodásmód jellemzi

jellemzője még a logika, a részletek megfigyelése, a tényszerűség

felelős a szavakért és a nyelvtudásért

jelenre és a múltra fókuszál

matematika és tudományok

alapos megértés, felfogás

meggyőződés

értékelés

rendszeresség

elméleti tudás

valóságorientáltság

stratégiai, gyakorlatias gondolkodás

biztonságos meggyőződés

a kreatív, véletlenszerű, intuitív, holisztikus, összefoglaló, szubjektív, az egészre koncentráló gondolkodásmód jellemzi

jellemzői még a megérzések, a széles perspektívában való gondolkodás, a képzelet, a képzelőerő, a szimbólumok felismerése

jelenre és a jövőre fókuszál

filozofikus gondolkodás jellemzi

összességében való megértés

hit

méltánylás

térlátás

gyakorlati tudás

képzeletorientáltság

lehetőségek vizsgálata

ötletszerűség

rizikóvállalás

 

Az, hogy melyik agyféltekénket használjuk elsősorban, egyértelműen az életmódunkon, az adott környezetben való túlélési lehetőségeken és sajnos elsősorban mégis a megszokásainkon, sok esetben téves beidegződéseinken múlik.

 

Ha végigfutunk a fenti listán, egyértelműen előtűnik, hogy ma a mi kultúránkban a legtöbb embernek a jobb agyfélteke munkája hiányzik leginkább egy harmonikusabb, kiteljesedettebb élethez. Nem úgy a természeti népek esetében. E meglátáshoz bőven elegendő elolvasni egy, a róluk szóló, irodalomjegyzékemben is fellelhető könyvet oly módon, hogy a szöveget és az abban leírtakat az agyféltekékhez kapcsolva vizsgáljuk ahhoz, hogy észrevegyük, hogy ők mennyire sokat használják a jobb agyféltekéjüket hozzánk képest.

 

 

A nyugati emberre jellemző bal agyféltekés gondolkodás és következményei különös tekintettel a hordozásra

 

Nálunk azért nem működik ez az egész jól, mert nem hallgatunk az érzéseinkre, sokszor még érzéseink sincsenek, és azért neveljük a gyermekeinket így vagy úgy, mert mások azt mondják, azt írják, hogy az úgy jó lesz. Tanácsadóktól, szaktekintélyektől, de mindenképpen másoktól várjuk a válaszokat saját magunk helyett magunkkal kapcsolatban. Mennyit hordozzak? Miben hordozzak? Mely kötés lesz számomra a megfelelő? Mondja meg helyettem a babahordozási tanácsadó. Semmiképpen se mi döntsünk saját sorsunk felett. Ahhoz az iskolához pártolunk, aki minden helyzetre megadja a megoldást, az ajánlást, nehogy nekünk kelljen megérezni, hogy nekünk mi a megfelelő.  Ezzel természetesen nem azt szeretném mondani, hogy nem léteznek olyan anatómiai sajátosságok, amelyeket hordozáskor nem szükséges figyelembe venni, melyeket figyelmen kívül lehetne hagyni valamiféle homályos megérzésekre, és arra hivatkozva, hogy mindenki maga tudja, vannak ugyanis olyan esetek, melyekhez érdemes szakember véleményét is kikérni. Csak azt mondom, hogy a mai világunkban általában sokkal jobban ráhagyatkozunk másra, mint azt kellene. Elvesztettünk valahol valamit, méghozzá a jobb féltekénk munkáját.

 

Hogyan bírjuk munkára a jobb agyféltekénket? Jobb agyféltekés hordozás és hordozás oktatás?

 

Kérdezheti a Kedves Olvasó, hogy könnyű azt mondani, hogy bevonjuk a jobb agyféltekénket a gondolkodásba, de mégis hogyan lehet ezt a gyakorlatban kivitelezni? Nagyon sok jó technika és módszer van erre, kezdve a jobb agyféltekés rajzolással, mely azon alapul, hogy ne az agyunkban meglévő sémák alapján rajzoljunk le valamit, hanem azt rajzoljuk, amit magunk előtt látunk, azaz a valóságot. A sort folytathatnám jobb agyféltekét aktivizáló tréningsorozattal, de már az is számít, ha olyan tevékenységeket végzünk, melyek a jobb féltekéhez tartoznak, táncolunk, énekelünk, humorizálunk, játszunk vagy sétálunk a természetben. És persze elkezdünk hallgatni a saját érzéseinkre, nem azért, mert valaki azt mondja, hogy így vagy úgy csináljuk, hanem azért, mert mi magunk érezzük jónak a választásunkat. A hordozás és a hordozóeszközök területére alkalmazva: érezd meg, hogy mely hordozóeszköz, és mely kötés áll hozzád a legközelebb, úgy válasz közülük, de vigyázz, halmozni csak a bal félteke halmoz rendületlenül. Hallgass tehát a saját érzéseidre, annak ellenére, hogy ez bizonytalan terepnek, talán kockázatosnak is tűnik. Pár apró irányelv még ehhez. Milyen is a jobb félteke? Nem ő az, aki az elkényelmesedésre buzdít, aki a jól működő tudás és az eszközök halmozására ösztönöz. A jobb agyfélteke szereti a szépet, az egyszerűséget.

 

Egy oktató esetében természetesen más a képlet, tőle ugyanis joggal várható el, hogy tisztában legyen a piacon forgó termékekkel, a kötési módokkal, a lehetőségekkel, hiszen egy anyuka bármit megkérdezhet. A jobb agyfélteke bevonása azonban számára is üdvös, ha megérzi, mire van az adott baba-mama párosnak valójában szüksége. Azon tanfolyamaimat érzem a legsikeresebbeknek, mikor képes vagyok ráhangolódni a baba-mama együttesre, és az érzéseimre hallgatva tartom az alkalmat előzetes elvárásaim, ítéleteim és koncepcióim háttérbe szorításával. A bal és jobb agyfélteke kiegyensúlyozott munkájára van szükség. A jobb nem előbbre való a balnál. Mikor jön az érzés a jobb féltekétől, hogy mire is van szükség, a pontos módszert és adatokat e szükséglet kielégítéséhez már a bal félteke szolgáltatja. Az egyik tehát nem létezik a másik nélkül. Ahogy érzéseink sem működnek a babánkkal kapcsolatban az ő jelenléte nélkül.

 

 

Irodalomjegyzék:

 

Brodszkaja Ágnes: Érint-és

Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában

Marloo Morgan: Vidd hírét az igazaknak

Marloo Morgan: Vidd hírét az örökkévalónak

Kerezsi Ágnes: Hideg ország varázslói

Dr. Eben Alexander: A Mennyország létezik

https://hu.wikipedia.org/wiki/Agyféltekék

http://evening-star.3-design.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=178&Itemid=169

http://www.fejtoro.info/tesztek/jobb-vagy-bal-agyfelteke

ADÓ 1% FELAJÁNLÁS

A Beli Buba Babahordozó Iskola működtetője:

Babahordozásért Közhasznú Alapítvány
Adószám: 18208351-1-07
www.belibuba.hu

...mert gyermekeink hordozása biztos befektetés a jövőbe!

ÜZENJ NEKÜNK!