Az agy fejlődése

Egész testünk irányításáért az agyunk felel. Minden gondolatunk, érzésünk, szándékunk, cselekedetünk belőle fakad. Fontos tehát, milyen alapokra épül a szerkezete, amit életünk során használunk.

Az embercsecsemő agya a várandósság végére a lehető legnagyobb méretűre nő, ami még lehetővé teszi számára a szülőcsatornán való áthaladást, ez átlagosan 330-350 cm³. A várandósság utolsó hónapjában jellemző intenzív növekedés a születés után is folytatódik, a három hónapos agya 500 cm³ nagyságú, és egy éves korára eléri felnőtt méretének 60%-át, 750 cm³-es nagyságával. Három éves korig átlagosan további 210 cm³-es növekedés következik be, a gyermek agya ekkor 960 cm³, mely a felnőtt méret 80%-a. Ez után már csak 240 cm³-t nő, a következő 17 év során. Ebből láthatjuk, hogy a születést követő hónapok döntő jelentőségűek e tekintetben.

Az agy a neuronok összekapcsolódása által fejlődik. Ehhez a folyamathoz azokra az érzékszerveken keresztül felvett ingerekre van szükség, amelyek a szülés körüli, és a közvetlenül azt követő időszakban érik az újszülöttet. Ez a folyamat, mely befolyásolja az agy fejlődését, már a várandósság utolsó trimeszterében megkezdődik.

Az ember megszületése után rohamos gyorsasággal képződnek ilyen kapcsolatok (szinapszisok). Egy 8 hónapos csecsemő 3 trillió szinapszissal rendelkezik, ezáltal a sejtek között lehetséges kombinációk száma több, mint amennyi atom létezik az ismert világegyetemben. Ezen folyamat gyorsasága és a kombinációk mennyisége nem csak a laikusokat és tudósokat kápráztatja el, hanem képet ad arról, hogy a tanulási lehetőségek szinte korlátlanok!

Minél több ingert kap az agy az első hónapokban, annál több szinapszis keletkezik, ami ahhoz vezet, hogy az agy kapacitása növekszik. Minél többet tanul az emberke, annál többet tud hozzátanulni megszerzett tudásához, mert az agynak több lehetősége van arra, hogy felvegye az információkat és hozzákapcsolja a meglévő idegsávokhoz. Agyunk lehetőségei attól függenek, mennyit használjuk és mennyi inger éri azt.

Az első hetekben, hónapokban kezd kifejlődni az irreverzibilis összekapcsolódások alapmintája. A későbbi információk ezeken az alapokon kerülnek feldolgozásra. Számítástechnikai nyelven ezek a későbbi feldolgozódások az agy szoftverjét, a magzati korban és az első hónapokban keletkezett összekapcsolódások az agy hardverjét alkotják.

A 4 és 12 éves kor között új lendületet vesz a tanulás. Azok az idegsávok, amelyeket a gyermek használ, fennmaradnak, amelyeket nem, azok eltűnnek. Egy három éves gyermek több szinapszissal rendelkezik, mint egy 12 éves.

Nézzük meg újra, mi történik, amikor az agy fejlődni kezd. A legrégebbi önszerveződő agyrendszer a vesztibuláris rendszer, azaz az egyensúlyszerv és az ahhoz tartozó agyrészek. A vesztibuláris rendszer a forduló, billenő és gyorsulási ingerekre reagál, azaz minden mozgásra. Ez a rendszer irányítja a többi érzékrendszer neuronegyüttesének növekedését és összekapcsolódását.
Először az érintési rendszert támogatja, ezzel együtt előhívja az agy funkcionális rendezését.

Ezért a mozgás és az érintés az agyfejlődés alapját alkotják.

Ez nem jelent mást, mint azt, hogy egyszerre mozgunk és megérintjük pici gyermekünket! Pontosan ez történik akkor is, amikor hordozzuk babánkat, vagy éppen hordozás közben mindennapi teendőinket végezzük úgy, hogy közben életéhez a legjobb alapot biztosítjuk!

írta: Turi-Nagy Éva, közreműködött: Aggot Eszter

Kotulak, R. (1997) Die Reise ins Innere des Gehirns. Junfermann, Paderborn. Zimmer, K. (1993) Gleichgewicht. Zeitschrift Geo, 2, 37-39.
Vester, F. (1998) Denken, Lernen, Vergessen. Dtv, München.
Montagu, A. (1978) Touching, The Human Significance of the Skin. Harper & Row, New York, London.