A csípő fejlődése
A csípőizület születéskor még nem tökéletesen fejlett. A csípőizület vápája a csecsemő esetében a combcsont felületének 2/5-ét takarja, míg felnőtt embernél legalább a 3/5-ét. Ezért instabilabb a combfej helyzete a tokon belül, és fennáll a veszély, hogy kicsúszik (luxatio, csípőficam). Az erre való hajlam genetikailag örökölhető. A csípőficam akkor fordul elő, ha az ízületi vápa a tokon belül túl meredek és lapos (csípődysplasia). De újszülött korban a vápa nem lehet túl meredek, hanem még nem fejlődött ki tökéletesen. A megfelelő nyomás az ízületi csontokra ennek a vápának a növekedését idézi elő és gyorsítja fel. A csípőn, terpeszben való hordozás pont ezt a megfelelő nyomást gyakorolja a csípőízületre.
Megfigyelések és kutatások bizonyítják, hogy a helyes hordozás nem árt a csecsemő csontozata fejlődésének, sőt elősegíti azt!
Hilsberg, R. (1985) Körpergefühl – Die Wurzeln der Kommunikation zwischen Eltern und Kind . Rowohlt Taschenbuch Verlag, Reinbek b. Hamburg.
Kirkilionis, E. (1989) Der menschliche Säugling als Tragling – Unter besonderer Berücksichtigung der Prophylaxe gegen Hüftdysplasie. Dissertation, Universität Freiburg.
Schiefenhövel, W. (1988) Die menschliche Hüfte… In: W. M. Schleidt (Hg.) Der Kreis um Konrad Lorenz, Festschrift anlässlich des 85. Geburtstages von Konrad Lorenz am 7. 11. 1988. Verlag Paul Parey, Berlin/Hamburg.
Büschelberger, J. (1961) Untersuchungen über die Eigenart des Hüftgelenks im Säuglingsalter und ihre Bedeutung für die Pathogenese, Prophylaxe und Therapie der Luxationshüfte. Habilitationsschrift, Dresden.
Fettweis, E. (2004) Hüftdysplasie. Sinnvolle Hilfe für Babyhüften. Orthinform, Stuttgart.